2011. augusztus 25., csütörtök

Lima, szeptember 21.

Utolsó Peruban töltött napunk reggelén a Cusco-i reptér felé vettük az irányt, és vártuk gépünk indulását Limába. Cusco-ból csak a reggeli/délelőtti órákban szállnak fel gépek, mivel a klímája, a légáramlatok és a tengerszint feletti magassága  a nap közbeni le és felszállást nem teszi lehetővé a repcsik számára. Elég sokat vártunk a reptéren, késett is rendesen a gépünk. Furcsa volt hallani hogy az előttünk induló géphez az „utolsó” figyelmeztetést a beszállásra kb. a kiírt indulás után még ¾ órával is szajkózták a hangosbemondóból. Majd furcsa volt látni is, hogy egy addig a duty free-ben nyugodtan bámészkodó emberke végül is rászánja magát, hogy mostmár felszáll a gépre…
Ezután jöhetett a mi járatunk. A repülőút kb. 1,5 órás volt, és a perui hegyek elég szép látványt nyújtottak alattunk egész úton. 
Limába
Cuscoból

ezzel repültünk
Limába érkezve várt minket a kontaktunk, Kun Jorge, és indultunk is a Limától kb. 30 km-re lévő Pachacamac romjaihoz. Pachacamac egy fellegvár az óceán partján, Pachacamac templomával. Az ősi Andoki civilizációk őt tartják a világegyetem teremtőjének, tiszteletére piramis alakú templomokat emeltek. Még nem sikerült mindegyik templomot  feltárni, rekonstruálni és felújítani pénzhiány miatt. Az egész környék tele van kijelölt régészeti lelőhelyekkel, romokkal, de a szegények bádogvárosai egyre nagyobb területet hódítanak el, és ezzel annyi az ősi Andoki civilizációk maradványainak. A fő templom iszonyatos méretekkel rendelkezhetett, de ezt csak az itt-ott megmaradt téglafalak maradványaiból lehetett kikövetkeztetni.
illetve romjai...
Pachacamac piramis alakú temploma



óceánpart
romok
terjeszkedő bádogváros
óceánpart
egy restaurált épület
óriási terület, mindenhol régészeti leletekkel

 Ezután ebédeltünk még egy utolsó peruit, majd indultunk vissza Limába, az aranymúzeumba. A perui aranymúzeum az egyik leglátványosabb és legnagyobb kollekcióval rendelkező ilyen múzeum a világon. Az inkák felbecsülhetetlen értékű ritka fémeket, aranyat, ezüstöt és drágakő ékszereket használtak a Napisten fiának, és az Inka birodalom uralkodóinak tiszteletére. A múzeumban találhatóak az ősi kolumbiai civilizációból származó, több mint 3000 éves aranyékszerek is. A tárlat bemutatja az ősi inkák életét, eszközeit, ruháit, használati tárgyait, ékszereit stb. Van itt kipu (az inka „görcsírás”), inka múmia, inka harcos, és még mumifikált papagáj is.
Az aranymúzeum mellett itt találhaó a világon a legjobbak közés sorolt fegyvermúzeum is. Itt a világ hadseregeinek fegyverzetét, egyenruháit, fegyvereit és különféle ősi háborús eszközöket mutatják be napjainktól kezdve egészen a Krisztus előtti 1300-as évekig visszamenőleg. Kezdetben a gyüjtemény egy nagyon gazdag emberke magángyüjteménye volt, majd abból fejlőtte ki magát a világ egyik legnagyobb fegyvermúzeumává. Mindenféle híres hadvezér, tábornok, generális, stb. ereklyéi, fegyverei, személyes tárgyai megtaláklhatóak itt.
Museo Oro del Peru
hegyek között az aranymúzeum
Budapesten is járt a kiállítás
valami híres kommandante arany stukkere



ezt a bácsit megtalálták
öreg papagáj... talán Fidó??? :)
ebbe rakták a múmiát
Inka uralkodó tele arany cuccal
Kipu. Ebből el tudnád olvasni a híreket?


a balodali bácsin koponyaműtétetvégeztek,
nem a műtétbe halt bele...












Inka uralkodói ruhatár...













A múzeumok után Jorge megmutatta Lima Miraflores városrészt (ez a „jómódban” élők városrésze), majd a privát zöldségesénél megkóstoltatta velünk a chirimoya-t, a pampino-t, a kaktuszgyümülcsöt és a passion fruit-ot. Mindegyik nagyon ízlett!
és belülről...
Passion Fruit egészben
pampino
chirimoya
kaktuszgyümölcs
Végül délután indultunk a retérre, és beálltunk a check-in sorba a KLM 19:35-kor Amszterdamba induló járatához. A repülőút csekély 12:25 perc volt, mit mondjak… Vacsi után filmet nézegettem, de sehogy nem tudtam elaludni. Éjjel ráálltam a Bacardi – Colára, és reggelig 12-őt sikeresen magamévá tettem J
Így végül kellemesen zsibbadt állapotban értem Amszterdamba, ahonnan 17:00-kor indultunk tovább Budapestre. 19:00-kor landolva nyugtázhattuk hogy VÉGE.

stílusosan, egy Machu Picchu nevű géppel utaztunk el Limából...
Épségben, egészségben hazaértünk, és még a bőröndjeink is követtek bennünket.  Mindez 2010. szeptember 22-én szerdán történt, és mivel magyarországon a csütörtök munkanap, Tibici reggel szépen 08:00-kor jelentkezett is munkára… J

1 megjegyzés: